A kávé illata, avagy egy átlagos kávéínyenc evolúciója II.

Ajajajajajjjjj! Kezdhetem sopánkodással? Jó.

Nem könnyű mostanság a kávéról blogot írni. Állandóan csapkodni kell a kezem, hogy ne az “Egér a Marson” trilógia (egy használt kávéGÉP szerelése) folytatását klimpírozza a billentyűzeten. Tudom, meg volt a befejező rész. De rettenetes a kísértés/késztetés, hogy megszülessen a 4.. Tessék? Hogy az Rocky-ból is harmatgyenge volt?

Nyugi! Mindjárt a lényegre térek.

Na ja, a vörös ördög teljesen elvette az eszemet. Mi is a témánk? Kávé? Mondtam már, hogy imádom az instantot? Ha azt isszuk, sokkal több időnk jut, más vonzó hobbikra …. Jajajajajajjjjjj!

Na jó. Back to business! Meg volt nekünk a Kopi Luwak. Pontosabban nekem. Az exbarátnő megfojtott volna, ha inkognitó azt találtam volna feltálalni neki. Láttam a szemén. Egyszer bepróbálkoztam, de a döntő pillanatban elkottyantottam magam. Dupla eszpresszót ittam.

Summa summarum, a macskakakis kávénak hála, összeállt az otthoni espresso-sarok. Volt szép kávéGÉPünk, tisztességes őrlőművel bíró kávédarálónk, és fémből készült kávétömörítőnk. Nem állítom, hogy mindenkinek ilyen mélyre kell süllyednie, hogy ez bekövetkezzen :-)! Velem így esett meg. De legalább innentől vehettünk szemes kávét. Tényleg a Kopi Luwak nyitotta ki a szemem, még ha nagyon közvetetten is.

Nemsokra rá egy amerikai szerző könyvében azt olvastam, hogy a frissen pörkölt kávé az igazi. Totál logikusan hangzott. A kenyeret se szeretem az ötödik nap után (szögbeverésen túl másra használni). És még csak messze se kellett zarándokolni érte. A Dunakorzó egyik apró kávéshopjában egy tekintélyes méretű pörkölőGÉP húzódott meg a sarokban. Nem dekoráció volt. A tulajjal néha eldumálgattunk az élet értelme és a kávé halmazainak metszetéről. Jó nagy közös metszet. Hosszú beszélgetések voltak. Kimeríthetetlen téma. Ja, és számtalan szép, fényes, nagy GÉP is találtatik benne. Ajajajajajjjjj!

Néha “véletlenül” épp akkor ugrottam le magért, amikor a kávé pörkölése folyt. Még szemlélőként is óriási élvezet volt. Az a hatalmas GÉP. Azok az illatok, a kávészemek recsegése és füstje kezdték elhomályosítani az ifjúkori vágyat, hogy egyszer majd a füst kérlelhetetlen ellensége, tűzoltó legyek. A szeánszok után mindig fülig érő szájjal kerekeztem haza a frissen pörkölt kávéval.

Egyszer kaptam két marék zöld kávébabot a shopban. Nekem sorsdöntő pillanat, a tulajnak pedig egy ügyféllel kevesebb. De ezt akkor még egyikőnk se tudta. Eszetekbe se jusson tőlem zöld kávét kunyerbálni!!! Fazékba hajítva pörköltem meg, füstbe borítva vele otthonunk komplett alsó szintjét. Annak ellenére, hogy kitűnőre sikeredett, elkezdtem nézegetni az Ebay-en a háztartási pörkölő GÉP-eket. Olvastam a róluk szóló teszteket. Gyűlt az információ, szűkült a kiválasztottak köre, élesedett a fókusz. Aztán egy “fényes” hajnalon klikkeltem egyet.

A gép és a magok kalandos úton jutottak hozzám.

Folytatás következik …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

Olympia Express logo

A weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ, hogy részletesebb szolgáltatást nyújthassunk. Kérjük kattintson: Elfogadás | Adatvédelmi részletek